A fenntarthatóság előtérbe kerülésével, az elkövetkező időben fokozatosan bevezetve, a vállalatok számára is kötelező lesz – a pénzügyi beszámolóhoz hasonlóan – évről-évre közzétenni a fenntarthatósággal, klímavédelemmel kapcsolatban tett erőfeszítéseket és kihívásokat.
Az Európai Unióban 2018-ban indult el az ún. NFRD (Non-Financial Reporting Directive / Nem Pénzügyi Beszámolási) Irányelv elfogadásával, hogy bizonyos nagyvállalatoknak vagy egyéb kiemelt gazdasági szereplőnek, jellemzően a banki és biztosítási szektorban, éves jelentést kell készítenie. Ez alapvetően a vállalat erőfeszítéseit tartalmazza a környezetvédelem (az EU ún. Taxonómia rendeletével összhangban), a társadalmi felelősségvállalás, az emberi jogok védelme, az antikorrupció elleni cselekvés és a diverzitás kapcsán. A jelentéseket pdf formátumban publikálja jelenleg közel 12.000 vállalat.
2024-től a jelenlegi beszámolási rendszer módosulni fog (lásd lenti táblázat) és hatálya ki fog terjedni minden olyan szereplőre, akinél legalább két feltétel teljesül az alábbiak közül: 250-főnél magasabb az alkalmazottak létszáma, 40 millió euró feletti éves árbevétel és/vagy 20 millió euró feletti a vállalat vagyona. A tervek szerint ez mintegy 49.000 EU piaci szereplőt fog érinteni. A jelentések tartalmát az NFRD-hez hasonlóan az EU Taxonómia rendeletével összhangban kell majd készíteni (az elsőt 2024-ben, 2023-ra vonatkozóan) az ún. kettős lényegesség koncepció alkalmazásával, azaz elemezni kell a vállalatra ható fenntarthatósági kockázatokat, továbbá a vállalat hatását is a társadalomra és a környezetre. A jelentést a menedzsment jelentés részeként kell majd elkészíteni és elektronikus (XHTML) formában kell majd publikáni, harmadik fél által hitelesített formában. Ez lehetőséget fog biztosítani egy közös, európai adatbázis létrehozására, amiben a gazdasági élet szereplőinek fenntarthatósági cselekedetei és vállalásai könnyen nyomon követhetővé válnak. A jelentés elkészítését speciális szabvány is fogja segíteni, ez 2022 végétől lesz elérhető. A környezetvédelem kapcsán egyebek közt értékelni kell majd az éghajlatváltozásra gyakorolt hatásokat, az erőforrások felhasználásának hatékonyságát, a környezetszennyezést és a biológiai sokféleségre gyakorolt hatásokat.
A kis- és középvállalatok sem maradnak feladat nélkül, mert egyrészről a beszállítói láncon keresztül ők is szembesülni fognak vele, hogy a szükséges információk előállítása érdekében ezeket az adatokat szolgáltatniuk kell majd, másrészről 2027-től rájuk is kiterjesztik – a CSRD irányelv jelenlegi tervezete alapján – a beszámolási kötelezettséget. Jobb tehát felkészülni és még az önkéntes időszak alatt beépíteni a vállalati folyamatokba a fenntarthatósági jelentés készítését is, amiben kiemelt szerepet kap a karbonlábnyom, azaz az üvegházhatású gázok kibocsátásának leltárja, illetve annak csökkentése, ebben tud hatékony segítséget adni a ZeroKarbon Program.
Táblázat: NFRD és CSRD összehasonlítása
Riesz Lóránt
