Karbontudatosan
Karbontudatosan
Klímahelyzet
Mi az éghajlatváltozás? Az elmúlt 120 év során az emberi tevékenység, elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok égetése következtében a globális átlaghőmérséklet mintegy 0,85 °C-kal emelkedett. A Föld átlaghőmérsékletének 2°C-os emelkedése beláthatatlan és visszafordíthatatlan következményekkel jár, súlyos természeti katasztrófák kialakulásához vezet.
Az EU azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra 60%-kal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok (ÜHG-k) globális kibocsátását, 2050-re pedig eléri a karbonsemleges állapotot.
Az ambiciózus csökkentési célok eléréséhez széleskörű, valamennyi gazdasági szereplő hatékony fellépése szükséges a lakosságtól, a kis szervezeteken át a legnagyobbakig, amit várhatóan a szabályozás is elő fog segíteni.
Karbonlábnyom számítás indokoltsága
A karbonlábnyom számítás célja alapvetően a kockázatkezelés, ami csak megfelelő információ birtokában lehetséges. Ezt szolgálja a kalkuláció, amellyel a vállalat feltérképezi a leghangsúlyoabb kibocsátási forrásait és azt, hogy a hazai vagy nemzetközi viszonyokkal összevetve hogyan teljesít. A kalkuláció tulajdonképpen egy diagnózis, amely rávilágít azokra a területekre, amelyeken a legfontosabb a változást elkezdeni és a csökkentési intézkedéseket azokra célzottan megtervezni és kivitelezni.
Egyre nagyobb igény mutatkozik a fenntartható, kis környezeti, éghajlati lábnyommal rendelkező, lehetőleg körforgásos gazdasági modellből származó, ellenőrizhető takarmányra, mezőgazdasági termékekre és élelmiszerre. A kalkulációval ez az információ is elérhető lesz, hiszen összehasonlításra is lehetőséget ad. A közeljövőben erősödni fognak a körforgásos gazdasági modellt alkalmazó vállalkozások és azok, akik a kihívásokat rugalmasan, nyitottsággal képesek kezelni az ipar minden területén. Korábban a vállalatok számára kulcsfontosságú hívószavak a CSR vagy éppen a trendek követése volt. Ez átalakulóban van, a jövő hívószavai a hatékonyságnövelés, megtakarítás, karbonsemlegesség és az innováció.
Karbonlábnyom számítás
Egy gazdasági szereplő vagy tevékenység éghajlatváltozásra gyakorolt hatását a karbonlábnyom meghatározásával ismerhetjük meg. A karbonlábnyom megmutatja, hogy egy termékből, szervezeti működésből vagy folyamatból mekkora üvegházhatású-gáz kibocsátás eredeztethető. Ha ismerjük a karbonlábnyomot, akkor csökkenteni, vagy akár semlegesíteni tudjuk azt, ezzel is lassítva, megelőzve a klímaváltozás negatív hatásait.
A karbonlábnyom számítás alapján a szervezet stratégiai információkat kap, meg tudja határozni a fejlődés és beavatkozások irányát. A döntéselőkészítés egyik legfontosabb alapja a kalkuláció, hiszen ezt megismerve lehet csak értelmes, hatékony csökkentési akciókat tervezni. A számítás másik előnye, hogy a szervezet meg tudja alkotni a fő üzeneteket és megkülönböztető jegyeit a piaci szereplők felé.
Karbonlábnyom csökkentés
A karbonlábnyom számításon alapuló intézkedési terv létrehozása egy közös tervezési folyamat. A legnagyobb kibocsátási forrásokat a leghatékonyabban és leggyorsabb csökkentési lehetőségekkel kell megcélozni. Az energiahatékonyságot érintő beruházások sokfélék lehetnek, és sokszor munkavállalói elfogadtatással és tréninggel, szemléletformálással is érdemes megerősíteni azokat. Sosem szabad elfelejteni, hogy a rendszerek használói emberek, és a nem megfelelő használatból is származhat nagyobb kibocsátás, vagy nem elég hatékony működés. A karbonlábnyom csökkentését célzó tevékenységek végrehajtását, változtatások bevezetését ösztönözheti a fogyasztói elvárások kielégítése, a befektetői kritériumok teljesítése, az éghajlati kockázatok csökkentése iránti igény, a munkavállalói elvárások, továbbá a marketing eszközként való használat és a várható szabályozásnak való megfelelés is.
CO2e, mint mérőszám
Az üvegházhatású gázok (például a szén dioxid (CO2), metán (CH4), dinitrogén oxid (N2O) és a fluorozott szénhidrogének (HFC) által elnyelt napsugárzás felelős az üvegházhatásért. Ez egy természetes jelenség, de az ipari forradalom óta az emberi tevékenység által ezeknek az üvegházhatású gázoknak a légköri jelenléte nagymértékben megnövekedett, amely hatással van a föld átlaghőmérsékletére. Ezeknek a gázoknak eltérő a globális felmelegedési potenciáljuk, és különböznek abban is, hogy mennyi ideig maradnak a légkörben, melegítve azt. A metán globális felmelegedési potenciálja például (100 évre vetítve) 25 CO2-nek felel meg, vagyis 25-ször nagyobb felmelegedési potenciállal rendelkezik. Az üvegházhatású gázok kibocsátását általában szén dioxid egyenértékben (CO2e) számítják ki és szerepeltetik a jelentések, ez a CO2egyenérték, vagy CO2e.
A karbonsemlegesítés, mint koncepció
Általában minden tevékenység jár valamilyen kibocsátással. Azokat a kibocsátásokat, melyeket nem áll módunkban csökkenteni, olyan projektek támogatásával, indukálásával lehet semlegesíteni, amelyek működésükből eredően szén-dioxidot kötnek meg, vagy szén-dioxid (karbon) kibocsátást előznek meg. A karbonlábnyom meghatározásával mérhetővé válik az, hogy egy termék előállítása, egy rendezvény, szolgáltatás vagy vállalat milyen mértékben járulnak hozzá a globális felmelegedéshez. Ennek ismeretében lehet a vállalat klímaváltozáshoz való hozzájárulását csökkenteni, illetve jóvátétellel karbonsemlegessé tenni. A kibocsátás és a karbonsemleges projekt együttes eredménye egy klímasemleges állapot lesz. A semlegesítés a vállalat által választott klímavédelmi, széndioxid-megkötő projektek finanszírozása révén valósulhat meg. Ezek a programok, projektek CO2 kibocsátást előznek meg vagy negatív karbonlábnyommal rendelkeznek és jellemzően a jelenlegi technológiához képest nyújtanak kedvezőbb éghajlati, környezeti hatású alternatívákat.
A klímasemlegességet zászlójukra tűző top vállalatok vezetői meg vannak győződve arról, hogy ezzel versenyelőnyt szereznek megtakarításban (energiatakarékosság, alapanyag-pazarlás csökkentése, erőforrás optimalizálás stb.), és a fogyasztói megítélésben (a társadalomtudatos hírnév márkahűséget eredményez).
